A lovas, a kerékpáros, a vízi és a gyalogos turizmus barátainak

A lovas, a kerékpáros, a vízi és a gyalogos turizmus barátainak

A világ lassan olyan gyorsaságot igényel tőlünk, amire lehet, hogy már nem is vagyunk képesek. Elképzelhető, hogy ideje lassítanunk, esetleg meg is állnunk egy kicsit, és elméláznunk a múlton. Vannak, akik ezt már meg is teszik. Minek is nevezhetjük ezt? Nosztalgia? Nem kizárt!

A mai kor “csúcsra járatja” az embert. Mindenki ereje megfeszítésével végzi munkáját.

A globalizáció, a túlfűtött fogyasztás, az önös érdekek minden körülmények közötti érvényesítése, a “fenntartható növekedés” fetisizálása, a csak pénzben mérhető haszon.

Ezek talán mind kellenek ahhoz, hogy jól érezzük magunkat? Talán ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az a kevés idő, amit pihenéssel tölthetünk, semmire sem jó. Üveges tekintettel meredünk a televízió képernyőjére, és csak remélni lehet, hogy az ott zajló események nem hagynak mélyebb nyomokat bennünk.

De lehet, hogy nincs is más választásunk? Talán mégis! Vegyük észre, hogy van lábunk, vannak izmaink, amelyeket használhatunk. És nem csak egy fitnesz terem kicsit elgépiesedett körülményei között.

Húzzunk bakancsot, üljünk kerékpárra, lóra, hajóba és irány az erdő-mező-folyó!

3 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük